A jelenlegi adóelosztási rendszer az alkalmazottak és magánvállalkozók személyi jövedelemadójának újraelosztásán alapul, amit az 564/2004. számú törvény szabályoz és a 668/2004. számú kormányrendelet határozza meg a pontos végrehajtást. A legutolsó, 2026. januárjától hatályos módosítások óta a személyi jövedelemadóból származó bevétel 81,6%-a az önkormányzatok között kerül szétosztásra: 53%-ot az községi, 28,6%-ot a megyei önkormányzatok kapnak (utóbbival a továbbiakban nem foglalkozunk), a fennmaradó 18,4% az állami költségvetés bevétele.
Az elosztás során több, különböző súlyú szempontot vesznek figyelembe, ez határozza meg pontosan, hány eurót kap egy-egy község. Az idevágó kormányrendelet négy különböző szempontot határoz meg. Az első, talán a legérdekesebb szempont a lakosság száma és a tengerszint feletti magassági szorzó, melyet az abszurd helyzet bemutatása miatt két különálló adatként kezelünk a továbbiakban.
Így tehát öt szempontot különböztetünk meg, amelyek különböző súllyal bírnak a képletben. Az elosztásra kerülő összeg legnagyobb részét a nagyságrendi szorzó alapján osztják tovább a községek felé, tehát ennek van a legnagyobb súlya, mégpedig 38,9%. A második 27%-kal a beiskolázott diákok száma alapján meghatározott összeg, a harmadik a magassági szorzóval kiszámolt részesedés, ami a teljes összeg 16%-a, ezt követi a lakossági száma szerinti összeg 12%-kal és végül a legkisebb súlya a 62 év feletti lakosság aránya szerint kiszámolt összegnek van, ami a teljes pénzcsomag mindössze 6,1%-át teszi ki.
A községek szempontjából a számítás alapvetően három lépcsőfokból áll. Ezeket az alábbi példával szemléltetjük:
1. A személyi jövedelemadóból származó adóbevétel elosztása 53%-28,6%-18,4% arányban
Például1 milliárd eurónyi teljes bevételt termelt az ország a személyi jövedelemadókból, abból 530 millió eurót kapnak a községi önkormányzatok és 286 millió eurót a megyei önkormányzatok, 184 millió euró pedig az állami költségvetésbe kerül.
2. Az 53%-ot képező összeget további öt részre osztják az öt felsorolt szempont súlyának megfelelően
A 530 millió eurót tehát ötfelé osztják a következő módon
- a lakosság száma alapján meghatározott összeg – 12%: 64 millió €
- magassági szorzóval meghatározott összeg – 16%: 85 millió €
- nagyságrendi szorzóval meghatározott összeg – 38,9%: 206 millió €
- beiskolázott diákok száma alapján meghatározott összeg – 27%: 143 millió €
- 62 év feletti lakosok száma alapján meghatározott összeg – 6,1%: 32 millió €
3. Az egyes községek részesedésének meghatározása
Az egyes részösszegekből meghatározzák minden község saját részesedését. A képlet működését tekintve gyakorlatilag minden részösszeghez egy-egy arányt társít községenként. Minden község számára öt arányszámot számol ki, amiket az öt részösszegre alkalmazva, tehát azzal megszorozva és végül összesítve megkapjuk az adott község részesedését az adóbevételből (egészen pontosan a személyi jövedelemadóból származó országos adóbevétel 53%-ából).
Például, ha „X” község arányszámai a felsorolt szempontok szerint sorban 1%, 0,5%, 1%, 0,7%, 1,2%, akkor „X” község részesedését a következőképpen számoljuk ki:
- a lakosság aránya alapján meghatározott összeg: 64 millió € * 1% = 0,64 millió €
- magassági szorzóval meghatározott összeg: 85 millió € * 0,5% = 0,425 millió €
- nagyságrendi szorzóval meghatározott összeg: 206 millió € * 1% = 2,06 millió €
- beiskolázott diákok száma alapján meghatározott összeg: 143 millió € * 0,7% = 1 millió €
- 62 év feletti lakosok száma alapján meghatározott összeg: 32 millió € * 1,2% = 0,384 millió €
- „X”község teljes részesedése: 4,51 millió €
A példa természetesen a valóságnál néhányszor nagyobb arányszámokat használ a könnyebb megértés érdekében így a községek részesedése is nagyságrendekkel alacsonyabb a valóságban, viszont a rendszer működése a gyakorlatban azonos.
Nézzük részletesen az egyes szempontokat:
Lakosságszám
Talán a legegyszerűbb szempont. Minden község számára az előző év január 1-i lakosságszám alapján kiszámítják a község lakosságának arányát az országos összlakossághoz képest. Ezzel az aránnyal szorozzák be az ehhez a szemponthoz kiszámolt részösszeget, és így kapja meg minden község a maga részesedését az adott szempont alapján. A legmagasabb arány természetesen a fővárosé, 8,8%, a legalacsonyabb a hét lelket számláló Meredélyé (Príkra), 0,0002%.
Ha tehát a fenti példánk szerint a lakosságszám alapján 64 millió eurót különítenek el erre a kategóriára, Pozsony 5,6 millió eurót kap, Meredély pedig 128 eurót.
Beiskolázott diákok száma
Az előzővel ellentétben ez a szempont már bonyolultabb a képletben. A diákok létszámának figyelembevételén túl 16 egyedi szorzóval látja el a különböző kiemelt, a községek területén működő oktatási intézményeket.
Korábban ennek a szempontnak volt a legnagyobb súlya a képletben, ez határozta meg a legnagyobb részösszeg eloszlását. Az óvodai finanszírozás 2025-ös átalakítása csökkentette a képleten belüli súlyát, de továbbra is érvényes, hogy a legtöbb, vagy legnagyobb oktatási intézményekkel rendelkező önkormányzatok tudnak nagyobb részesedést elérni, amit csak fokoz, ha a 16 kiemelt, külön szorzóval rendelkező intézmény valamelyike is az önkormányzat területén működik. Fontos megjegyezni, hogy a számításkor nem veszik figyelembe az adott iskola fenntartójának kilétét, csak az számít, hogy egy-egy intézmény az adott község területén működik, tehát a magán, egyházi és állami iskolák egyaránt az adott községhez tartoznak a képlet értelmében.
62 év feletti lakosok száma
A lakosság arányához hasonlóan egyszerű számítási szempont, amely gyakorlatilag ugyanúgy működik. Az erre elkülönített részösszegből minden község olyan arányban részesül, amilyen a területén élő 62 év feletti lakosok aránya az ország összes 62 év feletti lakosához képest. Az országban a legnagyobb aránya 2024-ben Pozsonynak volt (9,45%), a legalacsonyabb pedig Gömörlipócnak (Lipovec) – 0,00026%. Ennek megfelelően, továbbra is a fenti példánkból kiindulva, Pozsony a 32 millió eurós részösszegből 3 millió eurós bevételt kap, míg Gömörlipóc 83 eurót.
Magassági szorzóval meghatározott szempont
A magassági szorzóval meghatározott részesedést a kormányrendelet a lakossági aránnyal együtt kezeli, mint azt jeleztük, azonban külön figyelmet szentelünk neki egyrészt azért, mert a képlet valójában külön számolja, valamint a működése és hatása – véleményünk szerint – különös figyelmet igényel.
Valójában ennek a szempontnak az alapja is a községek lakosságának aránya az országos lakossághoz képest, de ezt még egy 0,75-től 2-ig terjedő magassági szorzóval kell a számítás során módosítani. Mivel szorzóról van szó, amennyiben az értéke nagyobb, mint 1, akkor növeli az adott község részesedését a kiszámított alaphoz képest, ha kisebb, mint 1, csökkenti azt. A kritikus tengerszint feletti magasság, amelynél a szorzó csökkentőből növelőbe fordul, 300 méter.
Az 517 magyarlakta község közül mindössze 18 rendelkezik növelő magassági szorzóval. Közülük tizenöt a legmagasabban fekvő magyarlakta járásban, a rozsnyóiban található, további kettő a rimaszombati, egy pedig a lévai járásban. A csökkentő szorzójú községek harmada magyar. A legmagasabb szorzó Deménvölgyhöz (Demänovská Dolina) tartozik, az értéke pedig kereken 2, míg a legalacsonyabb szorzó Bodrogszögé (Klin nad Bodrogom), 0,75. Utóbbi község magyarlakta.
Nagyságrendi szorzóval meghatározott szempont
A másik olyan szempont, amely diszkriminatív jellegűnek tekinthető a képletben, a nagyságrendi szorzó. Hasonlóan a magassági szorzóhoz, ez is a lakossági arányt módosítja, és ugyanúgy lehet csökkentő és növelő hatású attól függően, hogy egynél nagyobb vagy kisebb. A kormányrendelet hét nagyságrendi csoportot állapít meg, amelyekhez egy-egy szorzó párosul. Pozsony és Kassa városa, valamint az 50 ezer lakos fölötti városok rendelkeznek növelő szorzóval.
A nagyságrendi szorzó tehát a nagyvárosokat hozza előnyös helyzetbe, Pozsonyt és Kassát beleértve összesen kilenc város van az országban, amelynek a szorzója növelő. Az összes többi községtől ezekhez csoportosítanak át forrásokat. Érdekes még, hogy minél kisebb egy község, saját költségvetésének arányában annál nagyobb részben járul hozzá a nagyvárosok többletéhez.
A nagyságrendi szorzó gyakorlatilag egy, már a képletben lévő elemet, a lakosság méretén alapuló szempontot alkalmazza újra, csak ebben az esetben nagyobb súllyal és kilenc esetet kivéve diszkriminatív módon.
Megjegyzés:
A fenti, példaként használt számok csak szemléltetésre szolgálnak. Egyes esetekben azért 2024-es adatokra hivatkozunk, mert azok az elérhető legfrissebbek. A 2025-ös adatok az állami zárszámadás közzététele és feldolgozása után, várhatóan 2026. második felében lesznek elérhetőek.
